Still life

Magyar cím: Csendélet
Készítő: Microids
Megjelenés: 2005
Műfaj: krimi, noir, nyomozós
Grafika: 800x600 2D/3D

BEVEZETŐ / HÁTTÉR:
Újabb folytatás kerül most terítékre, habár ez esetben nem beszélhetünk szigorúan vett második részről. A Microids a Post Mortem után elkészítette kultjátékuk, a Syberia folytatását, majd visszatért a nyomozó kalandjaihoz. A Still life erősen kötődik a korábban már elemzett játékhoz, mivel ebben az ott megismert Gus McPherson unokájával, Victoriával fogunk kalandozni, illetve néha be is tekintünk visszaemlékezések formájában Gus későbbi nyomozásaiba.

JÁTÉKMENET:
A játék hét fejezetre oszlik és ezekben felváltva fogjuk irányítani Victoriát a mai Chicagoban és Gust a 20-as évekbeli Prágában. Az előző résszel ellentétben itt már folyamatosan látjuk a karaktereket. A nagyobb pályarészek közt térképpel közlekedhetünk, de nem nagyon fogunk eltévedni, mivel a játék elég lineáris és a karakterek mindig mondják, hogy hova is kellene menni. A játékot csak erős idegzetűeknek ajánlom, mivel előfordulnak benne véres és durva dolgok.

Fejezetenként váltakozik a modern és múlt századi környezet
Térképpel közlekedhetünk a helyszínek között	Véres jelenetekben nincs hiány

TÖRTÉNET:
Egy sorozatgyilkos szedi áldozatait Chicagoban, aki már négy nővel végzett. Hősnőnk Victoria McPherson FBI nyomozója is az ügyön dolgozik, de épp szabadidejét tölti barátjával sétálgatva, amikor szolgálatba hívják: a gyilkos elintézte az ötödik áldozatát is.

***SPOILER***
A gyilkosság egy romos épületben történt és a helyszín olyan gyomorforgató, hogy még a helyszínelő is rosszul lesz, így Victoriának kell elvégeznie a piszkos munkát. A helyszínelés végeztével a lány az irodában leadja jelentését, majd meglátogatja apját, hiszen karácsony van. Az apja házának padlásán talál egy naplót, melyben nagyapja ír nyomozásairól, így el is merül az olvasásban.

A helyszínelés után irány a kényelmes otthon

Gus leírásában hasonló ügyben nyomoz: egy sorozatgyilkos már több nővel végzett, habár ő csak egy magánnyomozó, így a rendőrfőnök nem nézi jó szemmel a ténykedését.
Victoriát telefoncsörgés zavarja meg az olvasásban: az irodából hívják, így odamegy. Kiderül, hogy a gyilkos behatolt az épületbe és a biztonsági kamerák alapján egy köpenyes, kalapos, maszkos ember az. Victoria visszatér apja házába, akinek megígérte, hogy sütni fog karácsonyi süteményt, majd újra belemerül a naplóba.
Gus története kezd kísértetiesen hasonlítani az övére, kiderül, hogy ott is egy hasonló figura követte el a gyilkosságokat. Egy helybéli festő keveredik gyanúba, aki az összes áldozatról készített már képet. Furcsa egybeesés, hogy Victoria barátja, aki mellesleg egy galéria tulajdonosa, éppen ennek a művésznek a képeit készül kiállítani. Victoria meglátogatja a múzeumot, ahol egy újabb áldozatba botlik. A nyomok egy piros lámpás házhoz vezetnek, ahol a lány újabb naplórészletet talál, amiben az 1920-as gyilkosságok már szinte kísértetiesen megegyeznek a mostaniakkal.

Victoria és Gus ügye meglepően hasonlítanak egymásra

Kiderül, hogy a gyilkost sosem kapták el, de több évre rá még voltak hasonló bűnesetek. A lány arra gyanakszik, hogy valaki próbálja leutánozni az eredeti sorozatgyilkost. Elhatározza, hogy az FBI adatbázisában utánajár az akkori aktáknak, de meglepetésére mindet törölték. Utolsó lehetősége, hogy a festményekből próbál valami lehetséges nyomot kiszűrni, amikor rájön, hogy az egyik festményen látható híd lesz a következő helyszín. Odarohan és épp tetten éri a gyilkost, majd egy lövéssel leteríti. Az ember azonban beleesik a folyóba. Később értesítik Victoriát, hogy a búvárok nem találták meg a holttestet...

***SPOILER VÉGE***


GRAFIKA:
A grafika elég szép, a hátterek szépen kidolgozott, részletes, renderelt 3D-s képek. A karakterek teljes 3D-sek, de kicsit elhanyagolt a kidolgozásuk. A játékban sok átvezető video van, ami akár egy filmbe is beleillene, hasonlóak a játék grafikájához, így nem zökkent ki a kalandból. Még ami említésre méltó, az a realisztikus árnyékok, ami egy ilyen sötét hangulatú játékhoz nagyon jól passzol.

Az átvezetők nem zökkentenek ki a játékból	A háttérgrafikára nem lehet panasz

IRÁNYÍTÁS:
A játék irányítása egyszerű, a jobb gombbal léphetünk a tárgylistánkba, ami egyben a menü is. Hasonlóan az előző részhez, találhatunk itt összefoglalót az eddig történtekről, illetve beletekinthetünk az üggyel kapcsolatos aktákba is.

A tárgylistánk	A naplóban rövid leírást kaphatunk a helyzetről.

Az egér bal gombjával hajthatjuk végre az épp aktuális cselekvést. Itt egy kicsit bonyolódik a dolog, mivel a kurzornak 6 állapota lehet, ami véleményem szerint teljesen felesleges, amikor egyes dolgokon mindig csak egyféle cselekvést tudunk végrehajtani. A használható tárgyak nevei nem jelennek meg a képernyőn, viszont az ikon megváltozik felettük, így pixelvadászat nem nagyon van.

A kurzor mindig a megfelelő ikonra változik

A dialógusok elég rosszul lettek megoldva: nincsenek választási lehetőségek, csak a bal és jobb gombot lehet nyomogatni. Bal gombra az üggyel kapcsolatos dologról lesz szó, jobbra pedig valami személyesről. Ráadásul szinte minden mondat után feljön ez a lehetőség, még ha csak az egyiket is lehet csak választani. Ez teljesen felesleges és idegesítő, miközben interaktivitás illúzióját kelti a játékosban.

A dialógusok kezelése a játék egyik gyenge pontja

A tárgylistánkban a tárgyak forgathatóak és zoomolhatóak. Ez egy jó ötlet lett volna, de nem igazán van kihasználva, mivel csak egy-két tárgynál van jelentősége ennek. Még egy fura dolog: olyan helyeken, ahol valami tárgyat lehet használni, megjelenik a képernyő sarkában egy kéz ikon. Ez véleményem szerint épp azt öli ki a játékból, amire készült, hogy nyomozzunk. Hogy pozitívat is említsek, a karakterrel lehet futni, ha duplán kattintunk, így le tudjuk rövidíteni a hosszabb utakat.

Ha egy helyen tárgyat tudunk használni, egy kéz ikon jelenik meg a sarokban

FELADVÁNYOK:
A feladványok a játékban két részre oszthatók: vagy nagyon könnyűek, vagy írtó nehezek. Az egyszerűbb logikai feladványokat egy általános iskolás is könnyedén megfejti, míg a bonyolultabbakat még végigjátszás segítségével is nehéz megoldani. Ráadásul egyes feladványok mintha csak kényszerből kerültek volna a játékba, mivel mégiscsak egy kalandjáték. Példának okáért: a főnök irodájába nem mehetünk, míg kávét nem viszünk neki, de a kávégépet is nekünk kell megjavítani. Vagy pl. elfelejtette a belépő kódot, így valahogy meg kell fejteni. Vagy pl. pár csúcstechnológiás robot feláldozásával kell szétlőni egy zárat.

Gussal egy labirintuson kell átverekedni magunkat	Victoriának pedig egy pókrobot segíytségét kell igénybe vennie

Sajnos sok ilyen van, ami nem ad hozzá a történethez, csak hiánypótlónak van benne. Sok feladványnál vannak értelmetlen körök: már tudjuk mit kell csinálni, de mégis valamit előtte meg kell csinálnunk. Pl.: egy ujjlenyomatot kell levennünk, de addig nem használja a gépet, míg a munkatársunk nem mondja, hogy használjuk azt. Egyébiránt elég sokféle feladvány van a játékban: kódfejtős, tologatós, sorban-csinálós, útvesztős, stb, de ez nem menti már meg a játékot.

Logikai és kódfejtős feladványból nem lesz hiány

HANGOK, ZENE:
Zene nem sok helyen van, de ahol igen, ott a hangulathoz illően nyomasztó muzsika szól. Az előző játék mintájára itt is előfordul, hogy egyszerre két zene szól, egy vidám és egy baljóslatú. Ez eleinte érdekes, de később csak idegesítő lesz. A szinkronok között nincs semmi kiemelkedő, egyes szereplők túljátszottak.


ÖSSZEFOGLALÁS:
A játék pozitívumai az izgalmas történetet, a szép háttérgrafika, és a feladványok sokrétűsége, de ezzel ez ki is fújt. Sajnos a lineáris játékmenet, ahogy mindig szájba rágják, hova kell menni és mit kell csinálni, a túl könnyű, vagy túl nehéz, vagy éppen felesleges feladványok nagyon lerontják a hangulatot. Sajnos ehhez nem társul kiemelkedő szinkron és zene, ami megmentené a játékot.

ÉRTÉKELÉS: 6 PONT

EGYÉB:
A játék elindul újabb platformokon is és simán futott, csak egy alkalommal fagyott le.
A játékhoz .:i2k:. készített magyarítást, amit innen tölthettek le: Magyarítások portál
A fordítás jó lett, csak pár apróbb hibát találtam benne.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.